Óriás jégeső - mit kell tudni róla?

Az óriás jégeső egyre gyakoribb téma, amikor a szélsőséges időjárási eseményekről beszélünk. Ezek a hatalmas jégdarabok nemcsak látványosan pusztítanak a mezőgazdaságban és az épületekben, de az autókat és az embereket sem kímélik. Cikkünkben bemutatjuk, mi az az óriás jégeső, milyen tényezők járulnak hozzá kialakulásához, illetve felidézünk néhány korábbi, nagy visszhangot kiváltó esetet Magyarországról és a nagyvilágból.
 

Mi az az óriás jégeső?

A jégeső a zivatarfelhőkben (Cumulonimbus) kialakuló, szilárd halmazállapotú csapadékforma. A jégszemek akkor keletkeznek, amikor a feláramlások a felhőben a vízcseppeket és a már megfagyott jégkristályokat folyamatosan fel-le mozgatják, így azok további vízrétegeket vesznek fel és fagynak meg. Amikor a jégszemek már túl nehezek ahhoz, hogy fent maradjanak, lehullanak a felszínre. Óriás jégesőről általában akkor beszélünk, ha a jégszemek átmérője meghaladja az 5 centimétert, de olykor még ennél is nagyobb, teniszlabda vagy akár grapefuit méretű jégdarabok is előfordulnak.
 

Hogyan alakul ki az óriás jégeső?

Az óriás jégeső kialakulásához több tényező egyidejű fennállása szükséges:
 

1. Erős feláramlás - A zivatarokban kialakuló intenzív légmozgás minél tovább és többször “utaztatja” fel-le a jégszemeket, annál nagyobbra nőhetnek.
2. Magas páratartalom - A megfelelő mennyiségű vízgőz elengedhetetlen, hogy a jégszemek folyamatosan hízhassanak.
3. Felhőtípus - A Cumulonimbus felhők akár 10-12 km magasságba is nyúlhatnak, ahol bőven van tér a jégszemek növekedéséhez.
4. Hideg és meleg légtömegek találkozása - A frontális helyzetek, ahol a meleg és hideg levegő találkozik, ideális körülményeket teremtenek a heves zivatarok és a vele járó óriás jégeső számára.

 

Történelmi példák Magyarországon
 

Nagykanizsa jégeső (2019)

2019 júniusában Nagykanizsa környékén pusztított egy intenzív zivatar, amelynek során tojásnagyságú jégdarabok hullottak. A mezőgazdasági területeken jelentős károk keletkeztek, a helyi sajtó pedig számos helyről számolt be megrongálódott autókról és épületekről.
 

Balaton térsége jégeső (2021)

2021 nyarán a Balaton környékén is több alkalommal fordult elő óriási jégeső. A viharok során 4-5 centiméter átmérőjű jégszemek is hullottak, sok helyen betörve a házak ablakait, megrongálva a redőnyöket és a szabadon parkoló autókat. Az agrárszektorban a gyümölcsültetvények és szőlőskertek is komoly veszteségeket szenvedtek.
 

Délnyugati országrész jégeső (2017)

Bár néhány éve történt, még mindig élénken él a helyiek emlékezetében a 2017 nyarán lezúduló jég, amikor a teniszlabda méretű darabok néhány perc alatt tetemes károkat okoztak. Akkor több településen is kényszerű felújításokba kellett fogni, mert a háztetőket és a kerti építményeket tömegesen rongálta meg a jég.
 

Hírhedt példák a nagyvilágból
 

Cordoba, Argentína (2018)

Dél-Amerika sem maradt ki a rekordokat döntő óriás jégeső áradatból. 2018-ban az argentin Cordoba városát érte egy szupercella, melynek során a kutatók szerint akár 18-20 centiméter átmérőjű jégdarabok is estek. Ez az esemény bekerült a meteorológiai feljegyzésekbe, mint az egyik legnagyobb dokumentált jégszem.
 

Sidney, Ausztrália (1999)

A valaha volt egyik legpusztítóbb vihar 1999 áprilisában érte el Sydneyt, ahol a jégdarabok a legnagyobb számban golf-, de helyenként teniszlabda méretűek voltak. A biztosítók több százmillió dolláros kárigényt fizettek ki, és ez az esemény a mai napig Ausztrália egyik legsúlyosabb természeti katasztrófájaként van számon tartva.
 

Olaszország (2021)

Európában is találunk meglepő példákat, például Olaszországban 2021-ben egy vihar során 10-12 centiméter átmérőjű jégszemeket regisztráltak. Az esemény komoly károkat okozott az autópályákon, ahol több tucat jármű szélvédőjét betörte a jég.

 

Hogyan védekezzünk az óriás jégeső ellen?
 

• Autók védelme: Ha vihar közeleg, és lehetőség van rá, mindig fedett helyre parkoljunk. Ha nincs garázs vagy fedett parkoló, egy vastag takaró vagy speciális autótakaró is sokat segíthet.
   
• Épületek óvása: A redőnyök, zsalugáterek, erős üvegezés és a stabil tetőszerkezet mind hozzájárul a károk csökkentéséhez.
   
• Kert és mezőgazdaság: Nagyobb ültetvények esetén érdemes jégvédő hálót használni, amely mérsékelheti a károkat. Kisebb kerteknél a fóliasátrak jelenthetnek védelmet.
   
• Biztosítás: Magyarországon is kapható olyan biztosítás, amely kifejezetten a jégeső okozta károkat téríti. Érdemes megfontolni a megkötését, különösen a jégkárokra érzékeny időszakokban.

A globális klímaváltozás hatására a szélsőséges időjárási jelenségek (erős viharok, hőhullámok, óriás jégesők) előfordulása szakértők szerint tovább növekedhet. A melegebb légkörben több a vízgőz, ami a heves zivatarok kialakulását segíti elő. Bár a pontos előrejelzések még mindig bizonytalanok, a trendek azt mutatják, hogy a jégesős napok száma nem feltétlenül lesz több, viszont amikor előfordul, nagyobb intenzitásra számíthatunk.

Az óriás jégeső olyan természeti jelenség, amely óriási gazdasági és infrastrukturális károkat okozhat. Magyarországon és világszerte is több, emlékezetes példát találunk a múltból, amikor a jégdarabok szokatlanul nagy méretet értek el. A klímaváltozás tükrében valószínűsíthető, hogy a szélsőséges viharok száma és intenzitása növekedni fog, ezért még fontosabb, hogy megfelelően felkészüljünk rájuk. Legyen szó otthonunk, autónk vagy kertünk védelméről, időben és körültekintően megtehetjük a szükséges lépéseket a károk minimalizálása érdekében.